görnyed
görnyed [e] tárgyatlan ige -t v. -ett [ë], -jen [ë]
1. (átvitt értelemben is) <Ember a rá nehezedő teher alatt, fájdalom miatt> hátát tartósan, erősen görbíti. Görnyed a teher v. vminek a súlya alatt. Egy ember … viszi-viszi a bánatát | … Görnyed, mint egy tehervivő. (Kosztolányi Dezső) || a. Hátát tartósan, erősen meggörbíti; hajol. ® Kétrét görnyed; ® hétrét görnyed; görnyedve ül (vmi mellett); fölfelé görnyed, lefelé ® tapos. Panni nem szól, görnyedve ül. (Arany János) || a. (átvitt értelemben) A budai pasa lába előtt görnyed mind a magyar nemzet. (Gárdonyi Géza)
2. Munka közben erősen vmi fölé hajlik. Könyvei fölé görnyed; a számoszlopok fölé görnyed. Görnyedtél egy édes rím felett, Szemedben végső fény gyúlt. (Tóth Árpád) A … pincér házi készítésű sakktábla fölé görnyedt. (Kuncz Aladár) || a. Hajlott testtartást kívánó v. sok üléssel járó fárasztó munkát végez. Egész nap az irodában görnyed.
3. (átvitt értelemben, választékos) Rabságban görnyed: rabságban sínylődik, szenved.
4. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Asztal> roskadozik. A terített fehér asztal … görnyed a csemegéktől. (Mikszáth Kálmán)
Igekötős igék: belegörnyed; elgörnyed; előregörnyed; legörnyed; meggörnyed; odagörnyed; összegörnyed; rágörnyed.
görnyedés; görnyedő.
