grasszál
grasszál tárgyatlan ige -t, -jon (elavulóban)
1. (bizalmas, rosszalló) <Személy> hivalkodva, hencegve, rosszindulatú fölényeskedéssel jár-kel, működik. Állandóan az utcán grasszál. Mit grasszál itt ez az ember? Apja híres ódákat írt a múld században … [A fia] most … ezekkel grasszál. (Tolnai Lajos)
2. Gazdálkodik, kétes üzelmeket folytat. Ez a sarlatán most a szomszéd városban grasszál. Van nekem egy stilétes botom. Azóta vettem, hogy ez az ember itten grasszál. (Jókai Mór)
3. (átvitt értelemben) <Betegség, járvány> sok áldozatot szed, pusztít, dühöng. A lőcsei bíró súlyos betegen feküdt himlőben: ez grasszált akkor a városban. (Jókai Mór)
4. (átvitt értelemben, ritka) <Folyamat, szokás, vélemény> tért foglal, terjed. Eddig kötelezettség nélkül is, csupán divatból grasszált a germanizálódás. (Táncsics Mihály)
Igekötős igék: végiggrasszál.
grasszálás; grasszáló.
