gúnár
gúnár [ú v. u] főnév -t v. (tájszó) gunarat; -ok v. (tájszó) gunarak; -ja
A lúd hímje. Elöl ment a gúnár, utána a többi liba. Anyjának húsz szép anyányi libáji valának Egy vén gúnárral. (Fazekas Mihály) A gúnár kiválik a kis csapatból, … s nyakát nyújtogatva támadásra készül. (Nagy Lajos)
Szóösszetétel(ek): gúnárcsőr; gúnármérgű.
gúnáros.
