gyanakvó
gyanakvó melléknév -n v. -an, -bb
1. Olyan <személy>, aki vkire, vmire gyanakszik, gyanakodik. A szomszédjaira gyanakvó károsult; senkire sem gyanakvó, jóhiszemű ember. Az idegen gyanakvón nézett rá. A tervet gyanakvón fogadta. Im, itt vagyunk, gyanakvón s együtt, | az anyag gyermekei. (József Attila) || a. Olyan, aki természeténél fogva gyanakodni szokott. Gyanakvó ember. Gyanakvó, mint a sokat csalódott emberek.
2. Az ilyen személyre jellemző, gyanakodásra valló, gyanakvást eláruló. Gyanakvó felelet, tekintet, természet. Gyanakvó pillantást vetett rá.
