gyötör
gyötör tárgyas ige -sz v. (ritka, régies) gyötresz [e], -t v. (ritka, régies) gyötrött; -jön; -ni v. (ritka, régies) gyötreni [e]
1. <Személy, ritk. állat, ill. testi baj, fájdalom> kínoz, bánt vkit v. vmit; gyötrelme(ke)t, testi szenvedést okoz neki. Halálra gyötör vkit. Éheztetéssel, veréssel gyötörték a foglyokat. Ne gyötörd azt a szegény állatot! Álmatlanság, éhség, fejfájás, láz gyötör vkit. Azért jött, hogy gyötörjön bennünket, hogy fizikai szenvedéseinket a lelki fájdalmak válogatott fajtáival tetézze … (Kuncz Aladár)
2. <Kellemetlen lelki folyamat, kínos érzés, fájdalom> hosszasan, meg-megújulva, nagyon bánt, kínoz vkit; tartós lelki fájdalmat, gyötrelmet okoz vkinek. Rémképek gyötörték. Aggodalom, bánat, féltékenység, reménytelen szerelem gyötri. Súlyos gondok gyötrik. Ah, nem érem be a magam bajával, Még te is gyötresz, hazaszeretet …?! (Petőfi Sándor) Gyötör a vágy sokszor. (Reviczky Gyula) Nellit a bűntudat gyötörte. (Babits Mihály) || a. Gyötri magát: kellemetlen, fájó érzésekkel, gondolatokkal foglalkozik; gyötrődik. Ne gyötörd magad ilyen semmiségért!
3. Vki <kellemetlen, bosszantó magatartással, tűrhetetlen viselkedéssel> hosszasan idegesít, zaklat, bosszant vkit; kínoz. Vég nélküli kérdésekkel gyötör vkit.
Igekötős igék: agyongyötör; elgyötör; meggyötör.
gyötörget; gyötört v. gyötrött; gyötrés; gyötret; gyötrő.
