gyümölcs
gyümölcs főnév -öt, -e [e]
1. Vmely növénynek, főleg fának, bokornak általában nyersen is ehető, leginkább édes, húsos, leves v. olajat tartalmazó termése, mint pl. alma, cseresznye, szőlő, málna, narancs, dió. Aszalt, befőtt, cukrozott, nemesített, nyers, szárított gyümölcs; éretlen, friss, hullott gyümölcs; folyékony gyümölcs: ilyen termés tartósított leve; a gyümölcs húsa ¬; hull a gyümölcs; gyümölcsöt terem a fa; gyümölcsöt termeszt, szed; gyümölcsöt aszal, főz be, rak el télire. Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága? (Petőfi Sándor) Szomjúzom, Éva, nézd mi csábosan Néz e gyümölcs ránk. (Madách Imre) Száraz kenyéren s szárított gyümölcsön éltek. (Móricz Zsigmond) || a. (kereskedelem) Vmely haszonnövénynek édes, húsos, leves, ízletes, nyersen is fogyasztott termése, ritk. gumója. A hazai gyümölcsök közül nagy kivitelünk van eperben, dinnyében és szőlőben is. || b. Az étkezés végén talált, ebből álló fogás. A gyümölcs elfogyasztása után a társaság átment a másik szobába feketére. Ma nincs gyümölcs. || c. Tiltott gyümölcs: a) (vallásügy) a bibliai történet szerint annak a fának a gyümölcse, melynek fogyasztását az Isten az első emberpárnak megtiltotta; b) (átvitt értelemben) meg nem engedett élvezet.
2. (régies) Általában növényi termés. ® Természeti gyümölcs; a beléndek, a paradicsom, a vadgesztenye gyümölcse; a föld gyümölcse: minden növényi termék, ami emberi v. állati táplálékul szolgál, főleg vetemény, gabona.
3. Gyümölcsfa. Gyümölcsöt ültet a kertjébe.
4. (átvitt értelemben) Vmely cselekvés, tevékenység, magatartás eredménye, haszna. Fáradozásainak, munkájának gyümölcse; érett gyümölcsként hull az ölébe: készen kapja, nem kell fáradoznia érte; ® meghozza gyümölcsét; ® megtermi a gyümölcsét. A népre minden esetben szükségünk lesz: ha győzünk, hogy a győzelem gyümölcseit learassa. (Kossuth Lajos) Szegény atyánk! … | Szorgalmas élte veritékinek Gyümölcseit most más emészti meg. (Petőfi Sándor) || a. (választékos) Vminek eredménye, hatása, következménye. Engedetlenségének gyümölcse. Meg fogja látni, mily gyümölcsöket hoz, ha valaki a reá bízott kötelességet nem szorosan úgy akarja teljesíteni, mint azt a többség kívánja. (Eötvös József) [A szövetségnek] meg is lett a gyümölcse: a Tökölyi Imre-féle támadásban. (Jókai Mór)
5. (átvitt értelemben, ritka, költői) Utód, leszármazott. Vki ® ágyékának a gyümölcse; ® méhének gyümölcse. Lévnyalóvá [= tányérnyalóvá] lettél dicső Árpád gyümölcse te? (Katona József) Két lányuk volt … A kisebbik olyan késői gyümölcs volt, akkor született, mikor én már költözőben voltam … a kollégium felé. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben, ritka) Szerelem gyümölcse: (kül. házasságon kívüli) szerelmi viszonyból származó gyermek.
Szólás(ok): gyümölcséről ismerni meg a (vén) fát: cselekedeteiből, tetteiből ismerik meg az ember igazi értékét.
Szóösszetétel(ek): 1. gyümölcsár; gyümölcsáru; gyümölcsaszalás; gyümölcsbefőtt; gyümölcsecet; gyümölcsérés; gyümölcsértékesítés; gyümölcsevés; gyümölcsevő; gyümölcsfagylalt; gyümölcsfaj; gyümölcsfajta; gyümölcsfelhozatal; gyümölcsfelvásárlás; gyümölcshéj; gyümölcshozó; gyümölcshús; gyümölcskamra; gyümölcskedvelő; gyümölcskereskedelem; gyümölcskereskedés; gyümölcskereskedő; gyümölcskertész; gyümölcskiállítás; gyümölcskofa; gyümölcskonzerv; gyümölcskoszt; gyümölcskúra; gyümölcsmag; gyümölcsnedv; gyümölcsnem; gyümölcsolaj; gyümölcsoltvány; gyümölcspálinka; gyümölcspárlat; gyümölcspótló; gyümölcsrothadás; gyümölcssajt; gyümölcsszakértő; gyümölcsszállítás; gyümölcsszállítmány; gyümölcsszár; gyümölcsszárítás; gyümölcsszesz; gyümölcsszirup; gyümölcsszüret; gyümölcstermelő; gyümölcstermés; gyümölcsültetvény; gyümölcsvagon; 2. déligyümölcs; fajgyümölcs; tojásgyümölcs.
gyümölcstelen.
