habozik
habozik tárgyatlan ige -ok, -ol; -tam, -ott; -nék, -nál, -na; -zon, (régies, választékos) haboz
Belső bizonytalansága miatt nehezen tudja magát elhatározni; bizonytalankodik, ingadozik, nem tudva, mitevő legyen. Még mindig habozik, hogy mit válaszoljon az ajánlatra. Nem habozott, rögtön cselekedett. Megdöbbent, habozott, kifogásokat tett. (Csiky Gergely) Civis-urak, haboznak még sokat? (Ady Endre) Két lány között habozott. (Kosztolányi Dezső)
habozgat; habozó.
