hajaz [3]
hajaz [3] tárgyas ige -tam, -ott, -zon (népies)
Fed, tetővel ellát; <ólat> náddal v. zsúppal fed. Hajazzák az asztagot: a kévéket kalásszal lefelé úgy rakják – tető alakban – az asztag derekára, hogy az eső lefolyjon róluk.
hajazás; hajazó; hajazott.
