háládatlan
háládatlan melléknév -ul, -abb és főnév -t, -ok, -a, (választékos) háladatlan (népies, kissé régies)
Hálátlan (személy). Az ilyen háládatlant hazaárulónak deklarálják. (Petőfi Sándor) Rosszkedvű célzásokat tett háládatlan leányokra, akik nem becsülik az apjukat. (Krúdy Gyula)
háládatlanság.
