hálálkodik
hálálkodik tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon)
Huzamosan v. több ízben alázatos szavakkal fejezi ki háláját, köszön meg vmit. Hálálkodik vkinek vmiért. Nem győzött hálálkodni barátjának, amiért bajában segítségére sietett. || a. (ritka) Hálálkodva: hála érzésétől eltelve. Hálálkodva beszélt róla. Az uj évet … Kell megénekelnem, Hálálkodva, ahogy illik, Poharat emelnem. (Arany János)
hálálkodó.
