hangos
hangos melléknév -an, -abb
1. Erősen hangzó, messze hallatszó, nagyon jól hallható <hangjelenség>. Hangos beszéd, ének, nevetés, szó; hangosan beszél, kiabál. A játékos rigók hangos fütyülését | … Szemre, fülre venni, Más gonddal nem lenni. (Faludi Ferenc) És amint lehulla puffanó eséssel [a farkas], Nagyot üt a földre hangos nyekkenéssel. (Arany János) A főispán hangosan nevetett s vígan beszélgettek tovább. (Móricz Zsigmond) || a. Hangosan: hallhatóan, a hallóérzék számára felfoghatóan. Hangosan dobog a szíve; hangosan ® gondolkozik. Amerre Marci járt, volt harang szólása, | Sok szerelmes szívnek hangos dobogása. (Petőfi Sándor) Gyuri ajkaiba harapott, megrestellte magát, hogy ismét hangosan gondolkozott. (Mikszáth Kálmán) || b. (irodalmi nyelvben) Erős hangot adó, hangforrásul szolgáló. Hangos kürtök. Csattog az összehivó paizsok hangos reze. (Vörösmarty Mihály) A csikósok kurjantása hallik S pattogása hangos ostoroknak. (Petőfi Sándor)
2. Hanggal, főleg beszéddel, zenével kísért, azzal együttjáró, ill. abban megnyilatkozó <dolog>. Hangos híradó; hangos reklám ¬; hangos újság ¬.
3. Nagy hangon, feltűnést keltve beszélő <személy, csoport>; lármás, zajos. A társaság hangos lett, a poharak csengése általános. (Vas Gereben) Laci bátyám … egészen alpári volt. Hangos, nem elég ízléses, tele szájú. (Móricz Zsigmond) || a. Ilyen személyre, csoportra jellemző <magatartás>. Hangos viselkedés. Marika ajtót nyitott és az ő hangos, … eleven módja … egy kicsit megint otthonos érzésekbe hozott. (Kaffka Margit)
4. Olyan <hely, helyiség>, ahol nagy zaj, lárma van v. szokott lenni; lármás, zajos. Nem szeretek ebbe a vendéglőbe járni, mert nagyon hangos. De a kocsma bezeg hangos! | Munkálódik a cimbalmos. (Petőfi Sándor) S még hangosabb lesz a hajófenék. | Szitok, kurjantás röpköd szerteszét. (Reviczky Gyula) || a. Vmi hangos vmitől: a) mindenfelé általánosan és sokat beszélnek róla; Hangos tőle az egész ország; b) visszhangzik vmitől.
5. (játék) Hangosan oszt: <kártyajátékban> úgy o., hogy a kártyákat látni lehet.
Szóösszetétel(ek): hangosbeszélő.
hangosság.
