hangszalag
hangszalag főnév
1. (bonctan) (rendsz. többes számban) Az ember és sok állat hangképzésének legfontosabb szerve; a gégefő üregének két oldalán levő, kötőszövetből és izomrostokból álló, nyálkahártyával borított rugalmas képződmény. Ha a hangszalagok rezegnek, zöngés hang keletkezik.
2. (ritka) Magnetofonszalag. Hangszalagra rögzít, vesz vmit. Hangszalagról adták, közvetítették.
Szóösszetétel(ek): hangszalagrés; hangszalagzár.
