haszon
haszon főnév hasznot, haszna (többes számban ritk, gyak. birtokos jelzős szerkezetben)
Általában vmiből származó anyagi, erkölcsi, szellemi előny, nyereség, érték <vmely személy v. közösség számára>.
1. Vmiből származó nyereség, jövedelem. Busás, csekély, dupla, kétszeres, kevés v. kis, nagy haszon; a föld, a ház, a kert haszna; ® kamara haszna; haszonba ® megy; megosztozik vkivel a hasznon; hasznot hajt, hoz vmi; hasznot húz vmiből; hasznát ® látja vminek; lefölözi a hasznot; ® megtalálja a hasznát; hasznát ® veszi vminek; nagy haszontól esik el. Annyi haszna volt az utunknak, hogy gyümölcsöt hoztunk. Ez az öreg fa már nem hajt semmi hasznot. Ennek az ócska edénynek már nem sok hasznát lehet venni. (szójárás) Minden ® kárban van vmi haszon v. minden kár haszonnal jár. Nem az-é egy prókátornak a hivatalja, hogy tudja keresni a maga hasznát? (Mikes Kelemen) || a. Vmely, főként tőkés, kereskedelmi vállalkozásból, gazdálkodásból eredő anyagi nyereség, jövedelem; profit. (kereskedelem, közgazdaságtan) Kereskedelmi haszon: az értéktöbbletnek az a része, amelyet a termelő gyáros az áru értékesítése fejében átenged a kereskedőnek mint közvetítőnek; tiszta haszon: a) tiszta nyereség; b) (bizalmas) <állítmányként:> nagyon jó, nagyszerű, a lehető legjobb, legelőnyösebb (vki számára); vmilyen haszonra dolgozik, ad el vmit: vmilyen haszonkulcsot használ; csekély haszonnal ad el vmit. A tőkések fő törekvése, hogy minél nagyobb haszonra tegyenek szert. (szójárás) Nagy ® forgalom, kevés v. kicsi haszon. Így jár a szűcs, szabó s minden mesterember, Kiket jó haszonnal bíztatott december. (Csokonai Vitéz Mihály) Meg is érdemelném a segítségemre siető tőkétől a haszon ötven százalékát. (Hunyady Sándor) Koldulsz? Betörsz? A rend lecsap rád – | a tőkéseké a haszon. (József Attila)
2. Vmiből származó erkölcsi, szellemi, társadalmi érték. A nevelés, az oktatás, a tanulás, a szenvedés, a tapasztalat haszna. Sok haszon származott az eszmecseréből. Nagy haszna volt a megbeszélésnek. A gyermeknek hasznára válik a szigorú nevelés. Hasznát vettem jó tanácsaidnak. Haszonnal forgathatjuk az új szótárt. Haszonnal járt külföldi útja. Bárkié is a dicsőség, A hazáé a haszon! (Petőfi Sándor) || a. Vkinek vmely téren való előhaladása, vmiben való boldogulása; vkinek a java. Vkinek a hasznát ® keresi. A szigorú nevelő növendékének a hasznát nézi. Ha vmiben hasznodra lehetek, szívesen segítek. Hasznodat akarom, ha mulasztásaidért korhollak.
3. Vkinek a haszna: vkinek előnyös, értékes, eredményes munkája, szolgálata. Hasznát látja, veszi vkinek. A szegényparaszt már a 8–10 éves gyermeknek is hasznát vette a gazdaságban. Az öregnek még hasznát vesszük a ház körül(i munkában). Nem látjuk ma semmi hasznodat.
4. Vminek jó hatása, eredménye, sikere, foganatja. Volt valami haszna az orvosságnak? Intelmeimnek nem volt semmi haszna. || a. Mi haszna?: a) <tagadó feleletet váró kérdésként:> mi eredménye, mi értelme (volt)? Mi haszna az egész komédiának? b) <tagadás helyett:> semmi eredménye, semmi értelme, semmi látatja (nem volt); hasztalan, hiába. Mi haszna adok neki pénzt, elpocskolja! Sírt, jajgatott, de mi haszna! Mi haszna éltem, hogyha meghalék, … S elnyel a semmi, a határtalan? (Komjáthy Jenő)
Szóösszetétel(ek): 1. haszonéhség; haszonelvű; haszonhajhászás; haszonkeresés; haszonkilométer; haszonkölcsön; haszonmunka; haszonszerzés; haszonvadászó; haszonvágy; 2. tejhaszon; tőkehaszon.
