hazavisz
hazavisz ige
1. tárgyas A maga v. a szóban forgó személy otthonába, lakására visz (I. 1, 2) vkit, vmit. ® Lepedőben viszik haza. Hazaviszem a könyvet. Hazaviszem neki a könyvet. Hazavitte kocsiján a barátját. Az anya hazavitte csecsemőjét a kórházból. A … ládát meg a köpenyeget hadd vigye haza a hordár. (Mikszáth Kálmán) Földolgozott minden restanciát, s még estére is vitt aktákat haza. (Babits Mihály) || a. tárgyas <Pénzt, bért> fizetésként kap és otthonába visz; keres és hazaad. Havi kétezer forintot visz haza. || b. tárgyas (népies, régies) <Nőt a férje> egybekelés után feleségeként otthonába visz, s ezzel együttélésük megkezdődik. Toldi meg Piroska gyűrűt is cseréltek, | Jegyet is váltottak; de hogy tudniillik, Akkor viszi haza, ha baja elmúlik. (Arany János) A bíró uram leányát bármely órán hazavihetném. (Tolnai Lajos) || c. tárgyas A saját hazájába visz. A külföldi vendégek hazavitték, amit itt vásároltak. Jó benyomásokat vitt haza Magyarországról. || d. <Fertőző betegséget> otthon a családjában elterjeszt. Hazaviszi az influenzát, a skarlátot.
2. tárgyas <Kártyajátékban ütést, lapot, bankot> megnyer, elvisz (9). Az adu hazaviszi a tízest. Pénzesy hazavitte pagátját. (Eötvös József)
3. tárgyatlan <Út> a beszélő v. a szóban forgó személy otthonához vezet. Ez az ösvény hazavisz innen.
hazavitel; hazavitt; hazavivő.
