hőfok
hőfok főnév
(fizika) Vmely test, anyag v. hely hőmérsékletének nagysága, foka. Ellenőrizték a víz hőfokát. A falatot minden idegszálával érzékelni kezdte; az ízét, a szagát, a halmazállapotát, a hőfokát. (Nagy Lajos) || a. (átvitt értelemben) Vmely érzelem ereje, intenzitása. A rajongás, a szerelem hőfoka. Eötvös nem satirikus; megvannak benne a satirához az elemek, de a lélek egy külön hőfoka, … kivételes körülmények kellenek hozzá, hogy az elemek benne a satira tehetségévé sűrődjenek [= sűrűsödjenek]. (Péterfy Jenő)
Szóösszetétel(ek): hőfokállandó; hőfokemelkedés; hőfokhatár; hőfokkülönbség; hőfokmérő; hőfokszabályozó.
hőfokú.
