igéző
igéző melléknév -n v. -en [e]
1. Igézet (1) előidézésére haszn., erre alkalmas. Igéző mondást olvasott egy könyvből.
2. (átvitt értelemben, választékos, gyak. túlzó) Lenyűgözően, elbűvölően szép; varázslatos hatású. Igéző szépség; igézően mosolyog. Csak a nők arcán surran el igéző, ingerlő mosoly … (Péterfy Jenő) Az igéző leányzó lesütött szemei megnyíltak. (Mikszáth Kálmán) Sötétszőke hajának természetes hamvassága igéző volt. (Hunyady Sándor)
