ikerít
ikerít [ë v. e] tárgyas ige -ett, -sen [ë, ë]; -eni [e] v. -ni (nyelvtudomány)
1. <Mássalhangzót két szótag határán> megnyújtva, hosszan ejt. A „szalag” szó l-jét sokan ikerítik.
2. (ritka) Vmit ikerít: vmely szóhoz annak kissé módosított alakját úgy illeszti hozzá, hogy ikerszó keletkezzék. A „csiga” szó ikerítve: csiga-biga.
ikerített.
