ismétlő
ismétlő melléknév és főnév
I. melléknév -en [e] v. -n
1. Olyan, aki vmit ismétel. A kérdést ismétlő tanár; a dalt ismétlő művész; a leckét ismétlő tanuló; az osztályt ismétlő gyerek.
2. Olyan <tárgy, eszköz>, amellyel vmely művelet újra elvégezhető, ill. elvégeztethető. Ismétlő szerkezet.
3. Olyan <cselekvés, eljárás, intézmény>, amely ismétlés útján javítja, szilárdítja az eddig elért eredményt. Ismétlő módszer, tanfolyam, tanulás.
4. (ritka, nyelvtudomány) Ismétlő ige: olyan i., amely a cselekvés, történés, állapotváltozás ismétlődését, esetleg elaprózottságát fejezi ki (pl. ellátogat; meg-megáll; meg-megpaskol; össze-összezördülnek).
II. főnév -t, -je [e] (iskolai) Olyan tanuló, aki vmely osztályt ismétel. Az ismétlők oktatására a pedagógusok fokozott figyelmet fordítanak.
Szóösszetétel(ek): ismétlőóra; ismétlőpisztoly; ismétlőpuska; ismétlővizsga.
