istápol
istápol tárgyas ige -t, -jon (népies, régies)
Anyagilag v. erkölcsileg támogat vkit, vkinek segítséget nyújt, gondoskodik vkiről, vmiről; gyámolít. Istápolja az árvákat, öreg szüleit, a szegény rokonokat. Míg itthon lesz a fiú, addig ő neveli. Annak utána is … istápolni fogja a famíliát tanácsadásokkal. (Mikszáth Kálmán)
istápolás; istápoló; istápolt.
