iszonyatos
iszonyatos melléknév -an, -abb (választékos)
1. Olyan, hogy látása, elképzlése iszonyatot kelt vkiben; iszonyú (1). Iszonyatos emlék, kép, látvány. Dózsa György és negyven társa iszonyatos kínhalált szenvedett. (Szalay László) Iszonyatos felfedezést tettem. (Babits Mihály)
2. (ritka) Iszonyatot kifejező, tükröző <arc, tekintet>. A néni … látta, hogy Zsolt iszonyatos arccal letámolygott a kert felé. (Móricz Zsigmond)
3. (túlzó) Nagyon nagy, rettenetes; iszonyú (2). Iszonyatos erő, fogcsattogtatás, méretek, üvöltés, vihar. Dóri … jogtanácsos és cégjegyző egy iszonyatosan előkelő banknál. (Ambrus Zoltán)
iszonyatosság.
