italos
italos melléknév és főnév
I. melléknév -an, -abb
1. (ritka) Olyan <személy>, aki szereti az italt (2), aki szívesen, a józan mértéknél gyakrabban és nagyobb mennyiségben iszik szeszes italt. Italos ember.
2. Olyan <személy>, aki többet ivott a kelleténél; ittas, részeg. Már reggel italos volt. Itt is, ott is megkínálják … és késő este kissé italosan tér haza. (Nagy Lajos) || a. (ritka) Olyan <állapot, megnyilatkozás>, amelyen a szeszes ital nagyobb fokú élvezetének hatása mutatkozik. Italos duhajság, kedv. Asszonyom …! – mondogatta italos melankóliával. (Kaffka Margit)
3. Olyan <személy>, aki vendéglőben, kocsmában italt szolgál fel. Italos fiú, lány.
II. főnév -t, -ok, -a Az a személy, aki nyilvános helyen italt szolgál fel. Italos! Kérem, küldje ide az italost!
italosság.
