izgága
izgága melléknév és főnév
I. melléknév ..gán, ..gább
1. Akadékoskodó, veszekedő, kötekedő <személy>. Izgága ember. Mihály elfordult az izgága fickótól. (Petelei István)
2. Ilyen személyre jellemző <cselekedet, magatartás>. Izgága beszéd, viselkedés. Mikép izgága volt egész élete, Igy kötődik szóval: „oldjak-e? kössek-e?” (Arany János) Izgága dühvel csapdosom üres kezem. (Kosztolányi Dezső)
II. főnév ..gát, ..gája
1. Izgága (I. 1) személy. Az izgágák már a gyűlés megkezdése előtt igyekeztek zavart kelteni. Az alispán … elindult szembenézni az izgágákkal. (Mikszáth Kálmán)
2. (ritka) Zavart keltő cselekedet. Jól van no. Csakhogy valami izgágát ne kezdj most. (Jókai Mór)
izgágaság.
