izolál
izolál* tárgyas ige -t, -jon (választékos))
Kerülendő szó vagy kifejezés.
<Személyt, csoportot> más személyektől, csoportoktól teljesen elkülönít; elszigetel. Izolálja magát: a többiektől elkülönül, elszigeteli magát. A bűnözőt a társadalom tagjaitól izolálni kell. Izolálják a fertőző beteget. || a. (villamosság) <Elektromos vezetőt> más vezetőtől v. tárgyaktól úgy különít el, hogy áram át ne juthasson beléjük; szigetel. A tekercset ebonittal izolálta. || b. (fizika) <Radioaktivitást> vmely védőréteggel hatástalanná, ártalmatlanná tesz. A radioaktív sugárzást és a röntgensugárzást vastag ólomréteggel izolálják.
izolálás; izoláló; izolált; izoláltat.
