járkál
járkál tárgyatlan ige -t, -jon
Általában gyakran jár.
1. Aránylag kis területen úgy jár, hogy ennek egyik pontjától vmely másik pontjáig többször, ill. sokszor megteszi az utat, v. több irányban ide-oda megy. A ház előtt fel-alá járkál. Édes nagyanyám járkált körülöttünk nesztelen lépteivel, előre görbedve. (Móricz Zsigmond) Az asztal előtt szájában kialudt szivarral az ezredorvos járkált hátratett kezekkel. (Gelléri Andor Endre) || a. (gyak. -t ragos mértékhatározóval) (rosszalló) Járkál vhol v. vhova: gyakran és fölöslegesen v. zavaró módon jár vhol, ill. be-bemegy vhova. Sokat járkál a folyosón. Ne járkálj annyit a szobámba!
2. (néha kissé rosszalló) Meghatározott cél nélkül ide-oda kószál; sétálgat. Nem dolgozik, csak járkál. Reggeltől estig járkált az utcán. Kedves rózsám, gyere velem sétálni, A hold fénylő világánál járkálni. (Csokonai Vitéz Mihály) Másnap reggeltől estig a búcsúzás meghatódott, bódult állapotában járkáltam Párizs utcáin. (Kuncz Aladár)
3. (kissé rosszalló) Ruházkodásában bizonyos ideig meghatározott módot követ. Kalap nélkül járkál; mezítláb járkál.
4. (bizalmas, kissé rosszalló) Vki után járkál: <többnyire udvarlási szándékkal> állandóan v. gyakran vkinek a nyomában van. Lányok után járkál. || a. (bizalmas) Járkál vmi után: vminek az elérése, megszerzése végett sokat jár (II. 6). Állás után járkált.
Igekötős igék: átjárkál; bejárkál; eljárkál; feljárkál; keresztüljárkál; kijárkál; körüljárkál; lejárkál; összejárkál; végigjárkál.
járkáló.
