jártat
jártat tárgyas ige -tam, -ott, ..asson
1. <Lovat, esetleg más igásállatot> hosszas pihenés v. gyors mozgás után vezetve nyugodt ütemű járásra késztet, hogy az állat el ne lustuljon, ill. hogy lassan lehűljön. Fél óra hosszat jártatta a lovat. Naponkint jártatja a lovakat. (Eötvös József) Toldiné hát egyszer lódobogást hallott | Most leszálla Toldi és hagyá Etelkét, | Hadd jártassa Pirkót, töltse abban kedvét. (Arany János)
2. (ritka) <Kisgyermeket> kézen fogva vezet, a járásban gyakoroltat. Nagy türelemmel jártatja a kisfiát. || a. (ritka) Járat (1). Nem jártatja … gyermekeit az iskolába. (Tolnai Lajos)
3. <Tárgyat> irányítva vezet vmin, vhol huzamosan mozgat. Gyorsan jártatta ecsetét a vásznon. Jött Kalló, … meglátta Ozult s … A sujtó buzogányt iszonyún jártatta fejénél. (Vörösmarty Mihály) || a. Jártatja az elméjét v. az eszét vmin: nagyon erősen gondolkodik, töri a fejét vmin. Mindig ilyeneken jártatja az eszét! Most is furfangon jártatta az eszét. (Mikszáth Kálmán) || b. Jártatja a nyelvét, a száját v. (durva) a pofáját: fölöslegesen sokat beszél. Bizonyos asszonyság szívesen jártatta nyelvét mások becsületén. (Vas Gereben) A szent vallás tanításaival is ellentétbe kerültem volna, ha jártatom a szám. (Nagy Lajos) || c. Vkin, vmin jártatja a szemét v. a tekintetét: egymás után több ízben megnéz vkit, vmit, többször ránéz. Az ablakon jártatá szemeit. (Vas Gereben)
Igekötős igék: bejártat; eljártat; körüljártat; megjártat; végigjártat.
jártató; jártatott.
