jogosítvány
jogosítvány főnév -t, -ok, -a
1. (jogtudomány) <Jogviszonyban> az egyik fél számára biztosított alanyi jog.
2. (hivatalos) Meghatalmazás, jog, jogalap vkinek, vminek vmely szakmai tevékenység a folytatására v. vminek az árusítására. Az iparengedély jogosítvány egy meghatározott ipar gyakorlására. || a. (hivatalos) Az erről szóló irat. Jogosítványát hozza magával, mutassa be!
Szóösszetétel(ek): iparjogosítvány.
jogosítványos; jogosítványú.
