jogtalan
jogtalan melléknév -ul, -abb
1. Olyan <személy, csoport>, akinek, amelynek nincs v. csak kis mértékben van joga. Jogtalan jobbágy, zsellér.
2. Jogalap, jogcím nélküli; a joggal, törvénnyel ellenkező, törvénytelen. Jogtalan eljárás, fegyverviselés, használat, határátlépés, kedvezmény, követelés; jogtalanul levont összeg; a közfogyasztás elől jogtalanul elvont készletek; jogtalanul bitorol, használ, hord, visel, visszatart vmit; kedvezményt jogtalanul vesz igénybe. Vak szó homályos gyanut vert. S a vád | fáj, ha mégoly jogtalan. (Babits Mihály–Szophoklész-fordítás)
3. Olyan <cselekvés, viselkedés, magatartás>, amelyre nincs igazi, alapos ok. Jogtalan érzékenykedés, felháborodás, panasz. De sokat sírtam, de jogtalanúl, | de rengeteget, de oktalanúl! (Szabó Lőrinc)
