jóindulat
jóindulat főnév
1. Szíves készség, hajlandóság arra, hogy vkin segítsünk, vkivel jót tegyünk. Vkit, vmit vkinek a jóindulatába ® ajánl; ® beférkőzik vkinek a jóindulatába; ® befurakodik vkinek a jóindulatába; vkinek a jóindulatába ® férkőzik; ® csepeg a jóindulattól. Tartson meg szíves jóindulatában. Pártfogójának jóindulatát eljátszotta. Szorgalmával megnyerte fölöttesei jóindulatát. Ajánlatát jóindulattal fogadták. Nem vadászom többé a kegyét, nem igyekszem … alázatosan jóindulatába férkőzni. (Kosztolányi Dezső)
2. Természetes vonzalom, lelki hajlam az iránt, ami jó; a jóra való készség, igyekezet. Szép a jóindulat, de egymagában kevés! Csupa jóindulat az egész ember! Egy kis jóindulattal el lehetett volna intézni az ügyet. Komoly képpel, jóindulattal néz bele a világba, szilárdan áll és él benne. (Nagy Lajos)
