kacagás
kacagás főnév -t, -ok, -a (tájszó v. kissé választékos)
1. A kacag igével kifejezett cselekvés. Kacagásban tör ki. Alig tudja visszafojtani kacagását. Nyúltunk a kacagástól és óriási nagynak láttuk apánk hőstetteit. (Móricz Zsigmond)
2. Az ilyenkor hallatott hang. Csengő, harsány kacagás. A terem visszhangzik a kacagástól. Egyik kacagás a másikat verte agyon. (Móricz Zsigmond)
kacagási.
