kallantyú
kallantyú főnév -t, -ja
1. Ajtóra, ablakra erősített egyszerű, fából v. fémből készült elzárószerkezet; egy forgatható, görbe fogantyú elhajlításával működik. || a. (műszaki nyelv) Általában hasonló szerkezetű, vmit lehajlítással, lebillentéssel, elfordítással záró szerkezet. Elkattantotta a lámpa kallantyúját. (Kosztolányi Dezső)
2. (vasútügy) Kilincs v. gomba alakú fogantyú, mely a váltó- és jelzőkészülékekből kinyúló tengely végére van erősítve.
