kannibál
kannibál főnév -t, -ok, -ja, (ritka) kanibál (választékos)
1. Emberevő (II. 1). A kannibálok kipusztultak. Aki emberhúst eszik, annak a neve kannibál! (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, ritka) Embertelenül kegyetlen személy. Az ember elborzad, ha eszébe jut, hogy egész életét oly kanibálok között tölti. (Eötvös József)
2. (választékos) jelzői használat(ban) Kannibálhoz hasonló, kannibálra jellemző, kannibálhoz tartozó <magatartás>. Kannibál erkölcsök; kannibál szokás. [Vezérünket,] ha éppen valami kannibál természetű lett volna, még meg is sütötte és ette volna. (Petőfi Sándor–Shakespeare-fordítás)
kannibáli.
