kapat
kapat tárgyas ige -tam, -ott, ..asson
1. (népies, elavulóban) Kapat vkit, vmit vmire: ismételt ösztönzéssel szoktat vkit, vmit vmire; olyan színben igyekszik feltüntetni vmit, hogy azon vki, vmi kapjon (VII. 4). [A] nemességet … nehéz volt munkára kapatni. (Vas Gereben) Mert szolgála ottan sok úri csemete: … Köznemes rendből is egy jóforma csapat; | Kiket Lajos ottan csínosságra kapat. (Arany János) || a. (kissé rosszalló) Vkit vmire kapat: vkit vmi rosszra szoktat. Borra, kártyára kapatja a fiatal fiúkat. Rúzsra, könnyű életre kapatja a lányokat. Sajnos nem nehéz őt rosszra kapatni.
2. (népies) <Kutyát> arra tanít, ill. uszít, hogy vmit megfogjon, megugasson. ® Kézhez kapat. Utcahosszat bőg a szegény marha, … Kínosan küzd öt-hat szelindekkel … A mészáros ebeit kapatja. (Arany János)
3. (tájszó) <Állatot> hamarjában etet, abrakol.
Igekötős igék: bekapat; belekapat; elkapat; felkapat; idekapat; kikapat; odakapat; rákapat.
kapatás; kapató; kapatott.
