kaputos
kaputos melléknév és főnév (régies)
I. melléknév -an
1. Kaputban [1] járó, kaputot viselő <személy>. Kaputos idegeneket lát az utcán. (Jókai Mór)
2. (népies) Városi, tanult, hivatalnokféle <személy>. A demokratia … előtt nincs külön[b]ség szűrös ember és kaputos ember, úri nép és köznép közt. (Jókai Mór) Kaputos embernek már alig volt nagyobb szőleje. (Babits Mihály)
II. főnév -t, -ok v. (ritka) -ak, -a Kaputos (2) személy. Ami kis élet van még …, az … a „Népkörbe” szorul, hol a kaputosok az újságlapokat búvják. (Mikszáth Kálmán)
