káromkodik
káromkodik tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon)
<Felindultságában, bosszúságában, dühében> Istent, a szenteket v. vmely vallási tisztelet övezte fogalmat, esetleg az ezek nevét helyettesítő kifejezéseket durva, gyalázó módon, olykor trágár kapcsolatokban emlegeti. Csúnyán, kacskaringósan káromkodik. Ne káromkodj! Szóláshasonlat(ok): káromkodik, mint a ® jégeső; káromkodik, mint egy ® kocsis. Gáspár dühös lett, káromkodott, mint egy kocsis. (Mikszáth Kálmán) Lihegve, fuldokolva feküdtem és káromkodtam. (Karinthy Frigyes) || a. Durván szitkozódik, átkozódik. Káromkodott a Ferenc, mint a disznó … Amiatt a cafat miatt van, hogy égjen meg. (Nagy Lajos)
Igekötős igék: elkáromkodik.
káromkodó.
