karton [1]
karton [1] főnév -t, -ok, -ja (régies írva: carton is)
1. Több réteg papír egymásra ragasztásával v. préselésével készült vastag(abb), kemény(ebb) papírlap v. lemez. A kartont dobozok készítésére, könyv- v. füzetfedélnek használják. A belső falakat … kartonból és papirosból illesztettük össze. (Kuncz Aladár)
2. Az ebből rendsz. levelezőlap nagyságúra, esetleg kisebbre v. nagyobbra vágott lap, főként kartotéknak, nyilvántartás vezetésére v. adatok feljegyzésére. Könyvelési, nyilvántartási, személyi, szótári karton. Kartonra vezették rá a könyvek címét és számát. A személyi adatokat kartonokon tartjuk nyilván. A rendelőintézetben előkeresik a régi betegek kartonját.
3. (művészettörténet) Nagy felületű, erős papír, melyet rajzolók, festők használnak nagyobb műveik tervének, vázlatának rendsz. eredeti nagyságban való elkészítésére. Karton(já)ra veti a freskó tervét. Makart … V. Károly bevonulását Antwerpenbe cartonra tette. (Jókai Mór) || a. (művészettörténet) Az erre felvázolt rajz, terv. A freskó kartonjai. Nagyapjuk rajzolta a cartonokat … a Thurzó-féle bittsei várpalota corridorjai számára. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): kartondoboz; kartonfedél; kartonkeret; kartonkészítés; kartonkötés; kartonlap; kartonlemez.
kartonál; kartonoz.
