kátrány
kátrány főnév -t, (-ok), -a
Szerves anyagokból, kül. fából, kőszénből, petróleumból száraz lepárlással kivont sűrű, fekete, olajos anyag. A póznák lábát kátránnyal kenték be. A pincéből hozzatok fel fél akó kátrányt, s azt töltsétek a máglya hegyébe. (Jókai Mór) Úgy forr itt a kátrány, mint … a velencei arzenálban, mikor a hajóácsok sürögnek-forognak. (Péterfy Jenő)
Szóösszetétel(ek): 1. kátrányfesték; kátrányfőző; kátránygőz; kátránygyár; kátránygyártás; kátránylepárló; kátrányoldat; kátrányszag; kátrányszurok; kátránytartalom; kátránytermék; 2. fakátrány.
kátrányos.
