kattan
kattan tárgyatlan ige -t, -jon (hangutánzó) (csak 3. személyben)
<Vékony fém, fa, vmely szerkezetnek ebből való eleme> vmire, vmihez csapódva egyszeri, rövid, tompa hangot hallat. Kattan a csappantyú, a kilincs, az óra fedele, az öngyújtó, a ravasz, a villanykapcsoló, a zár. A szomszéd kert ajtócskája kattant. (Gárdonyi Géza) Rágyújtottak. Egyszerre kattantak az ezüst cigarettatárcák. (Kosztolányi Dezső)
Igekötős igék: bekattan.
kattanás; kattanó; kattant melléknév.
