kegyelemdöfés
kegyelemdöfés főnév
1. (régies) Utolsó, halálos döfés, szúrás, amelyet a harcban v. párviadalban legyőzöttnek adott ellenfele, hogy a haláltusa kínjaitól megszabadítsa. || a. (régies) Halálos döfés, szúrás, amelyet a hóhér a kerékbe tört áldozatnak adott, hogy szenvedéseitől megszabadítsa. || b. (vadászat) A leterített vad haláltusáját megszüntető szúrás.
2. (átvitt értelemben, választékos) Döntő csapásként ható fordulat, amely véget vet vmely halódó dolognak, ügynek, válságos lelkiállapotnak. Megadja a kegyelemdöfést vkinek: tettével, fellépésével, megnyilatkozásával erkölcsi, szellemi tekintetben megsemmisíti; megadja a kegyelemdöfést vminek: <esemény, körülmény> utolsó mozzanatként hozzájárul a pusztulásához vminek, ami már amúgy is pusztulásra volt ítélve, ill. <személy> tettével v. kijelentésével lezár ilyen folyamatot. Ez volt a halálos beteg szívének a kegyelemdöfés … (Jókai Mór)
