kénytet
kénytet [e] tárgyas ige -tem, -ett [e, ë], ..essen [e-ë] (régies, irodalmi nyelvben)
Vkit, vmit erőszakkal kényszerít vmit tenni. [A ménest] Indulni az ostor kényteti azonban. (Arany János) Szigorúbb sors most falun kényteti élni. (Jókai Mór)
