keresgél
keresgél [e-e] ige -t, -jen [ë]
1. tárgyas Hosszasan, rendszertelenül keres (1) vmit. Sokáig keresgélte a kulcsot, míg végre megtalálta.
2. tárgyatlan Hosszasan, több helyen kutat, hogy hátha (meg)talál vmit. Sokáig keresgélt a zsebeiben. A multban él, s ez ócska lom közt Tesz-vesz, keresgél, rakogat. (Arany János) Mint lázbeteg, aki föleszmél, | … kezem kotorászva keresgél. (Kosztolányi Dezső) Keresgél a könyvben, nézi a képeket, s megakad a szeme egy kedves olvasmányon. (Nagy Lajos)
Igekötős igék: elkeresgél; előkeresgél; kikeresgél; megkeresgél; összekeresgél; végigkeresgél.
keresgélés; keresgélő; keresgélt.
