kereskedelmi
kereskedelmi [e-e-ë-e] melléknév és főnév
I. melléknév
1. Kereskedelemmel kapcsolatos, reá vonatkozó. Kereskedelmi érdekképviselet, hálózat; kereskedelmi haszon ¬; kereskedelmi hírszolgálat; kereskedelmi kamara; kereskedelmi levelezés, mérleg, szerződés.
2. A kereskedelemben foglalkoztatott, kereskedelemmel foglalkozó. Kereskedelmi alkalmazott, dolgozó, utazó, vállalat; kereskedelmi levelező ¬. Rövidre nyírt vörös haja, szemüvegje, térdnadrágja inkább német kereskedelmi ügynöknek minősítették. (Kuncz Aladár)
3. Kereskedelem által forgalomba kerülő. Kereskedelmi árucikk; (1945 előtt, hivatalos) kereskedelmi őrlés: olyan ő., amellyel eladásra készítenek őrleményeket.
4. Áruk és személyek szállítására való <a katonai, hadi célokra valóval szemben>. Kereskedelmi flotta, hajó. || a. Ilyen hajók számára való v. ilyen hajóhoz haszn. Kereskedelmi kikötő, lobogó.
5. (iskolai, 1945 előtt) A gazdasági, kül. a kereskedelmi tevékenységre előkészítő, ehhez szükséges szakismereteket adó <intézmény>. A közgazdasági technikumok kereskedelmi tagozata; kereskedelmi (közép)iskola. || a. Ilyen iskolával kapcs. Sima beszédű ravasz kópé: maga csinálta a kereskedelmi érettségijét …, amellyel bejutott a bankba. (Gárdonyi Géza)
II. főnév -t, -je [e] (iskolai, 1945 előtt, bizalmas) Kereskedelmi középiskola. Kereskedelmibe jár; kereskedelmit végzett. || a. <Sorszámnév után:> ennek egyik osztálya. Harmadik kereskedelmibe jár.
