keringés
keringés főnév -t, (-ek), -e [ë, e]
Általában a kering (1–6) igével kifejezett cselekvés, mozgás, folyamat; az a tény, hogy vki, vmi kering.
1. Nagyjában kör alakú pályán való mozgás, haladás, repülés. A bolygók keringése a Nap körül; galambok keringése a ház körül; repülőgépek keringése a város fölött. Hagyd abba ezt a keringést itt a szobában! || a. (ritka, bizalmas) Forgással járó táncolás, kül. keringő táncolása. Megártott neki a hosszú keringés. Elszédült a gyors keringésben.
2. Kiinduló pontjához visszatérő v. körben való mozgás, haladás, folyamat. A vér keringése az erekben; hírek, hamis pénz keringése. || a. (orvostudomány) Vérkeringés. A keringés gyengesége, elégtelensége.
Szóösszetétel(ek): vérkeringés.
keringési.
