kéttagú
kéttagú melléknév
1. Két tagból (személyből) álló. Kéttagú bizottság, család.
2. (nyelvtudomány) Két szótagból álló. Kéttagú szó. || a. (nyelvtudomány) Két tagból (8a) álló. Kéttagú alany, mondatrész, összetétel.
3. (mennyiségtan) Olyan <algebrai kifejezés>, amelyben két mennyiség az összeadás v. a kivonás műveletének viszonyában van egymással (pl. a + b v. a – b).
kéttagúság.
