kevesbül
kevesbül [e-e] tárgyatlan ige -t, -jön (irodalmi nyelvben, régies)
Kevesbedik. A nyomor … egy mákszemnyivel sem kevesbült azáltal, hogy a gondviselés … egy nyomorultat boldoggá tőn [= tett]. (Arany János)
Igekötős igék: megkevesbül.
