kezelt
kezelt [e-e] melléknév és főnév
I. melléknév -en [e]
Általában olyan <személy, tárgy>, akit, amelyet kezeltek, ill. kezelnek (1–6).
1. Kézi erővel v. munkával működésben tartott és gondozott. A tőle kezelt gépekkel alig van baj.
2. Érvényesített, ill. ellenőrzött <jegy, főleg menetjegy>. Csak kezelt jeggyel lehet a földalattira szállni.
3. Orvosi gondozásban részesült <személy, testrész, seb>. A már kezelt betegek hagyják el a termet! A kezelt sebhez ne nyúljon senki.
4. (csak módhatározóval) Vmilyen gondozásban, bánásban részesült <intézmény, dolog>. Jól kezelt bor; rosszul kezelt könyvtár. Óváry grófnak … jól kezelt jószágaiból az ezerek bőven folynak. (Vas Gereben) Volt már, tán Erdélyi szerkesztése mellett, ilyen formán kezelt almanach. (Tompa Mihály)
5. (csak határozóval) (átvitt értelemben) Olyan <személy>, akit vminek tekintenek, akivel vhogyan bánnak. Papucsférjként kezelt öreg barátunk megmutatta, hogy a sarkára tud állni.
II. főnév -et, -je [e, e] (ritka) Orvosi kezelésben részesült v. részesülő személy. A kezeltek távozhatnak. A besugárzással kezeltek étrendje.
