kézimunka
kézimunka főnév
1. Vminek fonalból, ill. cérnából kézi eszközökkel, rendsz. tűvel v. tűkkel való készítése (pl. kötés, horgolás, hímzés stb.), amellyel főleg nők foglalkoznak. Kisipari, iparművészeti, népművészeti kézimunka. Legkedvesebb szórakozása a kézimunka. Hedvig mindenféle kézimunkára tanította a kislányokat. (Gárdonyi Géza)
2. Ennek kész eredménye v. a munkában, készülőben levő ilyen dísztárgy v. használati cikk. Lakását kézimunkákkal teszi otthonossá. Egy kis asztalkán … van a jutalomdíj: az Esztike vagy a Magduska kézimunkája. (Mikszáth Kálmán) Kézimunkát kapott elő egy kosárból. (Krúdy Gyula)
3. (iskolai) Ilyen munkák készítésével foglalkozó iskolai tantárgy. A leányiskolában kézimunkát tanítanak. || a. (iskolai) Általában a kézügyességet és a szépérzéket fejlesztő, nevelő célzatú tevékenység (papír-, fa-, agyagmunka) mint iskolai tantárgy. Egyes iskolatípusokban bevezették a kézimunkát. || b. (iskolai) Ennek a tantárgynak egy iskolai órája. Holnap kézimunka lesz. || c. (iskolai) Ennek keretében készített használati és dísztárgy. A kiállításon feltűntek a tanulók ügyes kézimunkái.
Szóösszetétel(ek): kézimunkaasztal; kézimunkadoboz; kézimunkafonál; kézimunkaműhely; kézimunkaóra; kézimunka-tanfolyam; kézimunkaüzlet.
kézimunkás.
