kialakul
kialakul tárgyatlan ige
1. Kialakul vmi: vmely anyagnak bizonyos új alakja, formája jön létre; keletkezik. Elpusztíthatatlant annyian, | mióta kialakult | naprendszerünk, nem pusztítottak eddig, | bár sok a mult: | szállásainkon éhínség, fegyver, vakhit és kolera dúlt. (József Attila)
2. (átvitt értelemben) Vmi vmely formában kifejlődik, létrejön. Új eszmék alakultak ki. Amikor a kapitalizmus kialakult … A munkásmozgalom mindenütt kialakult, ahol fejlett volt a nagyipari proletariátus. Nem alakult ki határozott vélemény. Az ügy már kezd kialakulni. A magyar nép több törzs egybeolvadásából alakult ki. Végre kialakult a rend, elcsitult a zaj. (Kuncz Aladár) Közte és lakásadói közt kellemes udvariasság alakult ki. (Kosztolányi Dezső) Gasztonról … az a közvélemény alakult ki, hogy nők tartják el. (Hunyady Sándor)
kialakuló; kialakult.
