kiapadhatatlan
kiapadhatatlan melléknév -ul, -abb, (régies) kiapadhatlan
1. Olyan, aminek a vize v. amiből a víz soha nem apad ki. Kiapadhatatlan forrás, kút.
2. (átvitt értelemben) Soha ki nem fogyó, ki nem merülő. Kiapadhatatlan bőbeszédűség, jókedv. Az ifjú Géza fogytig megtartá kiapadhatatlan humorát. (Jókai Mór) A … méhészet … kiapadhatlan kincsek forrása lesz egykor a gazdászatban. (Tolnai Lajos)
kiapadhatatlanság.
