kicsapong
kicsapong tárgyatlan ige (ritka, tréfás)
1. (régies) Vminek, kül. a szokásnak, illemnek, törvénynek határait túllépi, áthágja; szertelenkedik, féktelenkedik. A bohókás Gurlit Lendvayné sok mérséklettel (mert itt igen könnyű kicsapongani) híven és tetszőleg adá. (Vörösmarty Mihály)
2. (ritka, tréfás) Nagyot mulat. Tegnap este kicsapongtunk.
