kicserél
kicserél tárgyas ige
1. Kicserél (vmit, vmivel vmire): vmely szempontból meg nem felelő tárgyat csere útján más, megfelelővel helyettesít. Újjal cserél ki vmit. Kicseréli az égőket. Ki kellene már cserélni a zseblámpában az elemet. A kopott huzatot kicserélték a kárpitozott székeken. Rekamiéval cserélte ki az ágyat. A kereskedő kicserélte a telepes vevőt néprádióra. A csorba ekevasakat Immár igazán kicserélhetnék … (József Attila) || a. (bizalmas) <Személyt> munkahelyéről elbocsát, s helyébe mást alkalmaz. Kicserélték a vállalatvezetőt.
2. (átvitt értelemben) Mintha kicserélték volna: magatartását, szellemi és ritk. testi alkatát tekintve gyökeresen megváltozott. || a. (átvitt értelemben) Mintha kicseréltek volna: hasonlíthatatlanul jobban érzem magam (mint eddig v. ezelőtt); egészen megújultam, felfrissültem.
3. Kicserélnek vmiket, vkiket: ismert, említett v. meghatározott személyeknek, dolgoknak v. ezek összességének a cserélését, egymás helyett való adását elvégzik, befejezik. Kicserélték a hadifoglyokat. Kicserélték névjegyeiket. Kicserélték tapasztalataikat.
kicserélés; kicserélhető; kicserélő; kicserélt; kicseréltet.
